Keresés: %s
Keresés: %s
Új-Zéland informatikai piaca
1. Állami vetület
Új-Zélandon általában nem jellemző, hogy kormányzati szinten stratégiát alkossanak az alapvetően, illetve sok esetben kizárólag a privát üzleti szféra által dominált iparágakra. Nincs kormányzati stratégia az IKT szektorra sem, kivéve a kormányzat digitális átállásának nagyvonalú céljait megfogalmazó anyagot. Jelenleg ebben az egyik fő prioritás a felhő alapú, különböző kormányszervek által egységesen igénybe vehető alkalmazások minél szélesebb körű bevezetése. A versenyszférát illetően a kormány alapvető feladatának az iparági versenyképesség, az export kapacitások fejlesztésének elősegítését tekinti. Ehhez egyrészt minél kedvezőbb belső szabályozási környezet, illetve nemzetközi kereskedelmi környezet megteremtésével, másrészt a kutatás, fejlesztés és innováció elősegítése révén igyekszik hozzájárulni. Az ilyen célokra szánt forrásokon túl nincs más elkülönített központi pénzeszköz az IKT szektorra. A szakterületet az Üzleti, Innovációs és Munkaügyi Minisztérium felügyeli. Piactorzító szabályozók nincsenek.
2. Fogadó piac
Az IKT szektor Új-Zélandon is a gazdaságfejlesztési prioritások közé tartozik, az ország szeretne nemzetközileg jelentős IKT K+F+I központtá válni. A szektor erősségei közé tartozik az egyedi igényeket kielégítő, niche szegmenseket szolgáló szoftverfejlesztés, high-tech gyártás (pl. 3D nyomtatás), agrár-informatika, szórakoztatóipar, digitális média, FinTech, IoT és a mesterséges intelligencia.
Az Üzleti, Innovációs és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 2017-ben a high-tech szektor bevétele 7,9%-kal nőtt, GDP hozzájárulása pedig – a definícióba beleértve a high-tech feldolgozóipart és a biotechnológiát is – közel 9% volt, azaz 16,2 Mrd NZD. Az új-zélandi statisztikai hivatal becslése szerint 2017-ben az országban működő cégek szoftver és informatikai szolgáltatási értékesítése – a hardver értékesítés és a távközlési szolgáltatások nélkül – 7,4 Mrd NZD-t tett ki, 17%-kal többet, mint 2014-ben. Ennek 89%-a ment a belföldi piacra, 11%-a exportra. A teljes értékesítésben 1,82 Mrd NZD a publikált szoftver, 1,88 Mrd NZD a műszaki támogató szolgáltatás, 2,13 Mrd NZD a tervezés, fejlesztés, tanácsadás és 1,58 Mrd NZD a tárhely és IT infrastruktúra szolgáltatás.[1]
A piacra inkább a kínálati dominancia jellemző, számos hazai tulajdonú vállalat mellett a nagy nemzetközi cégek is jelen vannak. Néhány új-zélandi vállalat is komoly nemzetközi jelenlétet alakított ki, főként Ausztráliában és Európán belül az Egyesült Királyságban (pl. az elsősorban számviteli szoftver megoldásokat kínáló Xero, vagy az integrált vállalati rendszereket kínáló Datacom).
További hasznos források:
- Investor’s Guide to the New Zealand Technology Sector 2018
- ICT Sector Report (Ministry of Buisness, Innovation & Employment)
- Digital Economy (Ministry of Buisness, Innovation & Employment)
- NZTech (a high-tech ágazatokat összefogó ernyőszervezet)
3. Magyar érdekek
Mivel belföldi és külföldi fejlesztő, illetve komplex megoldásokat kínáló vállalkozásokkal is jól ellátott piac az új-zélandi, új vállalat és termék belépése elsősorban egyedi terméket, szolgáltatást kínáló ajánlatokkal lehetséges. A magyar cégek számára egyaránt konkurencia a néhány nagy új-zélandi cég (pl. vállalati megoldások terén a Xero és a Datacom), a sok jó adottságú kisebb belföldi szolgáltató és szoftverfejlesztő, valamint a globális amerikai, japán és nyugat-európai nagyvállalatok.
Az IKT szakemberek hiánya Új-Zélandot is érinti még az Indiából és Kínából érkező jelentős „agyelszívás” ellenére is, így felmerülhet az igény bérmunka formájában való együttműködésre egyes kiszervezett fejlesztői feladatokban. Alaposabb és szakértők által végzett piackutatási felmérést érdemelne, hogy a magyar IKT szektor erősségeinek tekinthető néhány területen – mint pl. mobil fizetési megoldások, biztonsági megoldások – milyen lehetőségek adódhatnak vállalataink előtt. Ezek fő felhasználói, a pénzügyi szolgáltatási piac szereplői, alapvetően ausztrál érdekeltségek Új-Zélandon. A magyar képességek, ajánlati csomag bemutatásával érdemes lehet felmérni az igényt a filmgyártásban digitális utómunkák iránt, valamint a számítógépes játékok terén, tekintettel ezek kiemelkedő jelentőségére Új-Zélandon. További esélyeket kínálhatnak az e-government megoldások, illetve egyes nagyobb állami vagy önkormányzati rendszerek fejlesztése (mint. pl. útdíjfizetési vagy parkolási rendszer, légiforgalmi irányítás, adóinformációs rendszer), de az ezek iránti igény és a tendereken való nyerés esélye nagyban függ az aktuális kormánypolitikától. Az új-zélandi mezőgazdaság kiemelkedő gazdasági szerepéből adódóan lehetőségek adódhatnak a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó, de kimondottan újító megoldások számára.
Készítette: Szabó Zoltán, külgazdasági attasé
Új-Zéland piaca agrár- és élelmiszeripari termékekre, szolgáltatásokra
Új-Zéland piaca agrár- és élelmiszeripari termékekre, szolgáltatásokra
1. Állami vetület
Az agrár-élelmiszeripari ágazat kiemelt gazdasági jelentősége ellenére nincs kormányzati szintű átfogó fejlesztési stratégia. Ennek fő oka, hogy az 1990-es évek elejére – az akkor még csak lassan kibontakozó nemzetközi kereskedelempolitikai trendeknek elébe menve – Új-Zéland tudatosan megszüntette az ágazat támogatását, így gyakorlatilag nem igazán lennének eszközök egy stratégia megvalósítására. Az OECD országok közt Új-Zélandon a legalacsonyabb az agrártámogatások szintje, a termelői bevételek 1%-át sem éri el. Még a WTO elvekkel teljesen konform ún. „zöld dobozos” támogatások is olyan szűk célterületre összpontosulnak, mint pl. az erózió csökkentése, természeti csapások utáni kártérítés és helyreállítás, bioszféra-védelem, valamint kutatás és fejlesztés.
Agrárpolitikájában a kormányzat elsősorban a következő célokat kezeli prioritásként:
- nemzetközi versenyképesség és exportképesség hosszú távú fenntartása;
- a környezet megóvása, fenntartható gazdálkodás;
- fentiek érdekében folyamatos technológiai fejlődés, élenjáró informatikai és műszaki megoldásokat alkalmazó agrárium és feldolgozás;
- kutatás, fejlesztés, innováció elősegítése.
A tej, húsmarha, juh, zöldség-gyümölcs, bor ágazatokon túl említésre méltó export potenciált látnak a méhészetben, édesvízi és tengeri halászatban, illetve akvakultúrában, továbbá az organikus termékekben, így a K+F+I források is főképp e területekre összpontosulnak. A kutatás-fejlesztésre fordított állami és vállalati források nagyságát tízéves időtávon, azaz 2028-ig, a mai 1,3%-ról a GDP 2%-ára szeretné emelni a kormány, arra azonban nincs konkrét célszám, hogy ezen belül mennyit szánnának az agráriumra, mint ahogy azt sem tudni, mennyi volna az állami részarány.
Az import maximálisan liberalizált, a belső piacot vámok gyakorlatilag nem vagy csak elhanyagolható mértékben védik, kvóták nincsenek. A szigetország különleges bioszférájának védelme érdekében azonban nem vám jellegű akadályok nehezítik az agrártermékek és egyes élelmiszerek piacra jutását. A szabályok betartását szigorúan ellenőrzik, ugyanakkor nem tapasztalható részrehajlás. A húsok és hústermékek exportját egyszerűsíti, hogy egyrészt elfogadják az EU-s zonalitást állati járványok esetén, másrészt elismerik az EU-s üzemek akkreditációját, nem végeznek saját ellenőrzést (erről bővebben az 1. mellékletben). Végső soron nagyon kevés olyan termékcsoport van, amelynek importja gyakorlatilag kizárt (ilyen pl. a csirkehús, méz, propolisz), viszont előfordulhat, hogy az EU-tól eltérő vagy szigorúbb követelményeket alkalmaznak (pl. érlelt, füstölt sertéshús-termékek).
2. Fogadó piac
Állami megrendelések az állami vagy önkormányzati működtetésű kórházak alapanyag-beszerzése kivételével nem jellemzőek, még az iskolák nagy többsége sem biztosít étkezést a tanulóknak. A mező- és erdőgazdaságban pedig – kevesebb mint 15 ezer hektár művelt erdő kivételével, melynek fokozatos privatizálása kormányzati szándék – egyáltalán nincs állami részarány.
Élelmiszerek
Az ország lakossága közel 4,9 millió fő, ezen kívül a 4 milliót közelíti az évenkénti látogatók száma, akik átlag 18 napot töltenek az országban, és tartózkodásuk során az átlagos költésük meghaladja a 3000 NZD-t. A nemzeti statisztikai hivatal adatai szerint az élelmiszerek kiskereskedelmi forgalma 2017-ben meghaladta a 20,5 Mrd NZD-t, 1,4 Mrd NZD értékben adtak el alkoholos italokat, és emellett 10,3 Mrd NZD-re rúgott az éttermi forgalom (étel és ital együttesen).[1]
A hazai mezőgazdaságra alapozó számos belföldi tulajdonú élelmiszerüzem mellett több mint 50 nagy nemzetközi élelmiszer- és italgyártó cégnek van termelő egysége Új-Zélandon (lásd 2. melléklet). A magasabb fokon feldolgozott termékek piacára jellemző, hogy – akár nagy nemzetközi cégek, akár kisebb belföldi vállalatok – részben vagy egészében külföldről importált alapanyagokból Új-Zélandon vagy Ausztráliában állítják elő az üzletekbe kerülő végterméket. A feldolgozott termékek belföldi gyártóiról jó áttekintést ad a kormányzati megbízásra készült befektetési útmutató:
Mezőgazdasági és élelmiszer-termékek terén Új-Zéland jelentős nettó exportőr, de a belső termelés kis volumene vagy választékbővítés miatt komoly import van a következő kategóriákban:
- friss gyümölcsök (forrása főleg Chile, Ausztrália, USA);
- fagyasztott és konzerv zöldségek, csemegekukorica (forrása főleg India, Európa, USA);
- gabona alapú feldolgozott termékek, illetve ezek nyersanyagai a belső feldolgozáshoz;
- édesipari termékek, snack-ek;
- sertéshús és feldolgozott sertéstermékek (a sertéshús-fogyasztás 60%-a import, forrása főként Ausztrália, Spanyolország, USA);
- ázsiai tészták, fűszerek, szószok (alapvetően az Új-Zélandon élő jelentős indiai, kínai, vietnami népesség igényeinek kielégítésére).
A teljes belső élelmiszerpiac bővülési ütemének közel kétszeresével nő az utóbbi években az organikus termékek piaca. 2017-ben 246 millió NZD (kb. 45 Mrd HUF) értékben adtak el organikus terméket – ebből 216 millió NZD-t a szupermarketek, 30 milliót a kis üzletek –, de ez még így is csak 2,2%-át teszi ki a vonatkozó termékkörök teljes forgalmának. A teljes értékesítéshez képest viszonylag magas az organikus termékek aránya a fagyasztott termékek, kekszek, élvezeti cikkek, bébiételek és sütőipari termékek között.
Mezőgazdaság
Új-Zéland 268 ezer km2 földterületének 45,3%-a (12,1 millió hektár) mezőgazdasági terület. Ennek döntő többsége, nagyjából 11,3 millió hektár, legelő terület, 400 ezer hektáron termelnek gabonaféléket, 200 ezer hektár a szőlő, gyümölcs és zöldségfélék területe. 2017 közepén 10,15 millió volt szarvasmarha-állomány – 6,53 millió tejelő tehén és 3,62 millió húsmarha –, 27,5 millió a juhállomány, ebből 17,8 millió anyajuh. A legeltetéses állattartás fő termékei a tejtermékek, marhahús, juhhús és gyapjú. A tejtermékek, a hús, valamint az erdészeti és faipari termékek adják egyben az ország fő exportcikkeit is. 2017-ben az 53,6 Mrd NZD értékű áruexportban a főbb agrár- és erdészeti termékek részesedése elérte az 58%-ot:
- tejpor, vaj, sajt 14,0 Mrd NZD 26,1%
- marha- és juhhús 6,6 Mrd NZD 12,3%
- nyersfa, faipari termék 4,6 Mrd NZD 8,6%
- gyümölcs 2,7 Mrd NZD 5,0%
- bor 1,7 Mrd NZD 3,2%
- feldolgozott tej- és gabonatermékek 1,5 Mrd NZD 2,8%
A mezőgazdasági termelés és az élelmiszeripari feldolgozás is korszerű eszközökkel, technológiákkal folyik, a nemesítésben, szaporításban széles körben használnak mikrobiológiai eljárásokat. Ez valamennyi ágazatra igaz, de különösen jellemző a tejtermelésben, ahol a világ legnagyobbjai közé tartozó új-zélandi Fonterra Co-operative Group – mint a termelés kb. 83%-át összefogó integrátor és feldolgozó – kiemelten kezeli a technológiai fejlődést nem csupán saját üzemeiben, de a beszállítóinál is. A legmodernebb technológiák – mint pl. a precíziós mezőgazdaság, korszerű informatikai megoldásokra alapuló farm-menedzsment – térhódítása megindult, de még nem mondhatók általánosan elterjedtnek. Egy szakértői csoport tavaly készült jelentése szerint az új-zélandi gazdák le vannak maradva amerikai versenytársaik mögött e tekintetben, sőt lassan akár Ausztráliával vagy Európa fejlett agrárgazdaságaival összemérve is. A közeljövő útja egyértelműen e technológiák széleskörű elterjedése lesz, számos kis belföldi vállalkozás specializálódott erre a területre. A genetikailag módosított növényekre nincs ugyan kimondott tilalom, az engedélyezési követelmények azonban olyan szigorúak, hogy a mai napig nincs GMO növény köztermesztésben.
Az országban működik néhány mezőgazdasági gépgyártó (pl. Reese Group, Giltrap Engineering, Duncan Ag), termékskálájuk leginkább a belföldi piac igényeit tükrözi: gyepgazdálkodás, kertészeti, gyümölcs- és szőlőművelés gépei, pótkocsik. Mellettük azonban a világ számos nagy mezőgazdasági erő- és munkagép-gyártója, és természetesen az állattartás berendezéseinek gyártói komoly importőr és disztribútor hálózatokat működtetnek. Egyelőre úgy tűnik, hogy az olcsó kínai termékek nem tudtak jelentősebb teret nyerni, így a jó minőségű, de a német, amerikai, japán, ausztrál konkurenciánál kedvezőbb árú berendezéseknek lehetne piaci esélye.
3. Magyar érdekek
Mezőgazdaság
Agrártechnológiák terén konkrét piaci igényen alapuló lehetőség a precíziós mezőgazdaságot szolgáló élenjáró megoldásoknak adódhat, illetve kisebb eséllyel az állattartásból eredő környezetszennyezés csökkentését szolgáló technológiáknak, amennyiben azok érdemi előnyöket tudnak felmutatni a piacon ma elérhető megoldásokhoz képest. Mezőgépek exportja feltehetőleg lehetséges volna – ezt a statisztika igazolja is –, de minimum annyi befektetést igényel a kapcsolatépítés, hogy a legnagyobb új-zélandi szakmai rendezvényre el kell látogatni (évente június közepén a Fieldays Expo Hamiltonban). A technológiák kapcsán kutató intézetek közötti együttműködés keretében is el lehetne elindulni, de ennek üzleti vetülete megjósolhatatlan.
A KSH statisztika szerint 2015-2017 során összesen 4,78 millió USD értékben exportáltunk Új-Zélandra a KN8433 árucsoportba tartozó mezőgazdasági munkagépeket (fűkasza, bálázógép és ezek alkatrészei). A következő elvi lehetőségeket látjuk a magyar export bővítésére:
- talajművelő, betakarító, permetező és trágyázó munkagépek, különösen a gyepgazdálkodáshoz, szőlő és gyümölcsös kultúrák műveléséhez;
- öntözési technológiák, berendezések;
- precíziós mezőgazdasági technológiák, kapcsolódó berendezések, szoftverek;
- borászati és méhészeti eszközök, berendezések, technológiák.
Nagykövetségünk kapcsolatban áll az agrárszféra néhány jelentős szakmai szövetségével, mint pl. Federated Farmers of New Zealand, Meat Industry Association. Az illetékes szaktárca honlapján megtalálható az élelmiszeripar szakmai szövetségeinek felsorolása is mintegy 10 további szervezettel. Egyéb vállalati kapcsolataink közt megtalálható a legnagyobb tejipari cég, a mezőgazdasági termelők kiszolgálására szakosodott két meghatározó üzletlánc, valamint néhány tanácsadó cég:
- Fonterra Co-operative Group (az országban megtermelt tej kb. 85%-át vásárolja fel);
- Farmlands Co-operative Ltd (üzletlánc);
- Fonterra Farm Source (üzletlánc);
- Effluent & Irrigation Design (NZ) Ltd (hígtrágya-kezelési tanácsadó és tervező cég);
- Precision Farming Ltd.
Élelmiszerek
Beazonosíthatóan magyar élelmiszereket elvétve látni az új-zélandi üzletekben, leginkább gyümölcs- vagy csemegeuborka-konzerv formájában. Konkurenciát a nagyobb hozzáadott értékű feldolgozott termékeknél a belföldi áruk mellett főként az európai, ausztrál, amerikai export jelent, a kisebb értékű termékeknél (pl. csemegeuborka, instant tészták) az ázsiai export. Az exportlehetőségek mérlegelésénél érdemes figyelembe venni az új-zélandi belföldi feldolgozás igényeit import alapanyagok és részben feldolgozott termékek iránt, amennyiben ilyen termékcsoportokban magyar export érdeklődés jelentkezik.
Élelmiszereknél piaci esélyt látunk a következőkre:
- édesipari termékek, jégkrémek;
- snack-ek, sütőipari termékek;
- konzerv és fagyasztott zöldségek, gyümölcsök;
- dzsemek, szószok;
- készételek;
- az élelmiszeriparban alapanyagként használt, részben feldolgozott termékek;
- sertéshús, mangalica (magyar export még nincs, de különösebb akadálya sincs);
- kolbász, szalámi, sonka (az új-zélandi szabályozás az érlelési folyamat bizonyos jellemzői miatt a magyar füstölt és érlelt sertéstermékeket kizárja az import termékkörből, de ezen a technológia változtatásával – vagy az FTA tárgyalások során az új-zélandi szabályozás megváltoztatásának elérésével – túl lehetne lépni; olasz és spanyol import van a piacon);
- liba- és kacsamáj konzerv (ellentétben a baromfihússal, a fogyasztásra kész liba- és kacsamáj-készítmények előtt nincs adminisztratív akadály);
- ázsiai jellegű instant tészták, levesek;
- étrendkiegészítők;
- organikus termékek.
Élelmiszer-importban kapcsolataink a következők:
- Woolworths Group (Ausztrália és Új-Zéland egyik meghatározó szupermarket lánca, Új-Zélandon a Countdown üzletlánc tulajdonosa);
- Acton International Marketing Ltd (magyar konzervipari termékeket is importál);
- Hungarian Kitchen (kis tételben magyar feldolgozott élelmiszereket és borokat importál).
Kimondottan magyar termékeket hátrányosan megkülönböztető piacra jutási akadályok nincsenek, az általánosan érvényes korlátokat pedig az 1. rész utolsó bekezdésében említettük. A hústermékek kapcsán az illetékes szaktárcától kapott szóbeli tájékoztatást az 1. melléklet tartalmazza.
Készítette: Szabó Zoltán, külgazdasági attasé
Wellington, 2018. szeptember 20.
1. melléklet: Állati termék import követelmények
A mezőgazdaságért felelős Elsődleges Iparágak Minisztériumában 2017 októbere óta több alkalommal is tárgyaltunk a Piacrajutási Igazgatóság munkatársaival (Ministry for Primary Industries, Market Access Directorate, MPI MAD) a hústermékek bevitelének kérdéseiről. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk a kapott tájékoztatást, hangsúlyozva, hogy az itt közölt információ tájékoztató jellegű, nem minősül hivatalos tanácsadásnak, tartalmáért jogi vagy egyéb felelősséget sem a wellingtoni magyar nagykövetség, sem a magyar kormány bármely más szerve nem vállal. Export szándék esetén konkrét kérdésekkel fordulhatnak Magyarországon a NÉBIH, illetve az Agrárminisztérium munkatársaihoz, Új-Zélandon pedig a Ministry for Primary Industries illetékeseihez. Amennyiben konkrét állati termék behozatalára vonatkozóan kérdés merül fel, az MPI MAD számára kell benyújtani a termék részletes leírását, szükség esetén az előállítási technológia pontos bemutatásával együtt. Igény esetén nagykövetségünk készséggel segít az MPI-vel való kapcsolatfelvételben.
Az EU humán élelmiszerbiztonsági előírásai Új-Zélandon is elfogadottak, azaz az EU belső piacán forgalmazható termékek humánegészségügyi tekintetben Új-Zélandon is megfelelőek. Ugyanakkor az ország rendkívül szigorú állategészségügyi és élővilág-védelmi (biosecurity) szabályai alapján számos termékcsoport potenciális kockázati forrást jelent, és a termékek behozatalát az EU-val kötött állategészségügyi megállapodás, vagy az egyes tagállamok viszonylatában kétoldalúan fennálló megállapodások szerint teszik lehetővé. Az EU-s megállapodás kiterjed a nem feldolgozott sertéshúsra, marhahúsra, nyerstejre és tejtermékekre, vadhúsokra. Ezek – a megfelelő származási és állategészségügyi igazolások kíséretében – alapvetően akadálytalanul importálhatók az EU-ból. Gyakorlatilag kizárt az országba a méz importja. Néhány konkrét termékcsoport Magyarországról történő importjáról a következő információkat kaptuk:
Baromfihús, libamáj
- Gyakorlatilag kizárt a csirkehús importja, az IBD (fertőző burzitisz) okán még hőkezelt formában is.
- Nincs akadálya a fogyasztásra kész feldolgozott liba- és kacsamáj exportjának.
Sertéshús és feldolgozott sertéshús-termékek
- Nyers hús importja a megfelelő EU-s igazolások mellett lehetséges. A közvetlen kiskereskedelmi forgalmazásra szánt termék legfeljebb 3 kg-os kiszerelésű egyedi csomagolásban lehet (néhány gramm többlet is kizáró ok!).
- A feldolgozott termékeknek meg kell felelni az EU-val kötött megállapodásban szereplő kritériumoknak (melyekről a NÉBIH adhat bővebb tájékoztatást). Az új-zélandi illetékesek gyakorlatilag kizártnak látják az új-zélandi szabályozás bármilyen módosítását a jelenleg tárgyalási szakaszban lévő EU-NZ szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) előtt.
Nyúlhús, vadhúsok:
- E termékcsoportokat lefedi az érvényes EU-NZ állategészségügyi megállapodás, a megfelelő EU-s igazolások mellett importjuknak nincs akadálya.
2. melléklet: Jelentősebb belföldi gyártók a feldolgozott élelmiszerek kategóriájában
[1] Évi átlagos devizaárfolyam 2017-ben: 1 NZD = 194,97 HUF (MNB adat)
legfrissebb hírek (gazdasági)
NZ economic news – 16 October 2020
NZ economic news - 16 November 2020
NZ economic news - 16 December 2020
NZ economic news - 17 February 2021
NZ economic news - 19 March 2021
NZ economic news - 19 April 2021
NZ economic news - 16 May 2021
integritás tanácsadó
Integritás tanácsadó: dr. Görömbei Sára
Elérhetőségei:
Cím: 1027 Budapest Bem rkp. 47.
Telefon: +36-1-458-3600
E-mail: integritas@mfa.gov.hu
Balassi Nyári Egyetem 2019
A pályázati felhívás megtalálható magyar nyelven a
https://balassischolarship.kormany.hu/balassi-nyari-egyetem-2019
valamint angolul a
https://balassischolarship.kormany.hu/balassi-summer-university-2019
weboldalakon.
A pályázatok beküldésének határideje: 2019. április 3.
Csak Magyarországon van lakóhelyem
- CSAK Magyarországon van lakóhelyem
A külképviseleten az a választópolgár szavazhat személyesen, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, magyarországi állandó lakcímmel rendelkezik, és előzetesen a külképviseleti névjegyzékbe való felvételére irányuló kérelmet nyújtott be.
A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelem benyújtható online az NVI honlapján keresztül (www.valasztas.hu), vagy papír alapon a lakóhely szerinti helyi választási irodába.
A külképviseleti névjegyzékbe való felvételre irányuló kérelemnek legkésőbb a szavazást megelőző kilencedik napon (május 17.) kell megérkeznie. A kérelemnek tartalmaznia kell annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja. A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár legkésőbb a magyarországi szavazást megelőző kilencedik napon módosíthatja a szavazás helyszíneként megjelölt külképviseletet.
Magyarországon ÉS az Európai Unió másik államában is van lakóhelyem
Azok a magyar állampolgárok, akik magyarországi és más Európai Uniós állambeli lakóhellyel is rendelkeznek, a magyar szavazáson való részvételükkel kapcsolatban az NVI-től küldött tájékoztató levélben értesülnek a tudnivalókról.
Figyelemmel arra, hogy a jogszabály értelmében mindenki csak egy szavazati joggal rendelkezik az EP választáson, az ebbe a körbe tartozóknak dönteniük kell, hogy választójogukat Magyarországon, vagy a másik lakóhelyük szerinti országban kívánják gyakorolni.
Amennyiben magyarországi pártlistára kívánnak szavazni, ezt személyesen, a lakóhelyük szerinti szavazókörben, vagy azon a külképviseleten tehetik meg, amelynek névjegyzékébe a választás napját megelőző 9. napig (május 17-ig) átjelentkeznek.
Amennyiben a másik állam pártlistájára szeretnének szavazni, a helyi szabályoknak megfelelően vehetnek részt a szavazáson. (Fő szabály szerint be kell jelentkezni az adott ország névjegyzékébe.)
Az Európai Unió egyik államában VAN a lakóhelyem
A Magyarország területén kívül, de az Európai Unió területén lakóhellyel rendelkezők csak a lakóhelyük szerinti ország pártlistájára adhatják le szavazatukat, ha ott kérelmükre névjegyzékbe vették őket.
Az Európai Unió területén kívül lakóhellyel rendelkezem
2018. december 28-án lépett hatályba az a magyar Parlament által december 20-án elfogadott jogszabály, amely módosítja az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseit, ezzel lehetővé téve, hogy – a korábbi, szűkebb körű lehetőségekhez képest – az Európai Parlament tagjainak választásán az a magyar állampolgár is választó legyen, aki az Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkezik.
Az érintettek csak abban az esetben szerepelhetnek a levélben szavazók névjegyzékben, ha a szavazást megelőző 25. napig (2019. május 2. napjáig) regisztrációs kérelmet nyújtanak be (a korábban minden külképviseletre kiküldött 62-es/63-as formanyomtatványon vagy a valasztas.hu/ oldalon) és a központi névjegyzékbe való felvételüket kérik.
Amennyiben a magyar állampolgár korábban, az előző választások alkalmával már regisztrált és a magyar lakcímnyilvántartás adatai szerint Európai Unió területén kívüli lakóhellyel rendelkezik, akkor nincs teendője, automatikusan felkerül a levélben szavazók névjegyzékére, a korábbi kérelmében megadott adatokkal.
Amennyiben a magyar állampolgár lakóhelyre vonatkozó adatai nem szerepelnek a magyar lakcímnyilvántartásban (pl. nincs lakcímkártyája és érvényes magyar útlevéllel regisztrál), akkor ahhoz, hogy igazolható legyen, hogy Európai Unión kívüli lakóhellyel rendelkezik, külföldi lakóhelyének a címét is meg kell adnia.
Ha a magyar állampolgár rendelkezik Ügyfélkapu regisztrációval, külföldi lakóhelyét bejelentheti elektronikusan is a nyilvantarto.hu/ugyseged/ oldalon keresztül. Amennyiben a választópolgár az EP választáson a korábban benyújtott regisztrációs kérelmében megadottól eltérő helyre kéri a szavazási levélcsomag postázását, ezt a regisztrációs nyomtatvány megfelelő rovatait kitöltve kell jeleznie az NVI felé, 2019. május 2-ig.
Ha a választópolgár értesítési címe a névjegyzékbe vétele óta eltelt időben megváltozott, vagy a jövőben megváltozik, ezt is jelezni kell az NVI felé, a fenti határidőig. Az értesítési cím lehet postacím, e-mail cím vagy telefaxszám. A postacímnek nem kell feltétlenül azonosnak lennie a lakcímmel. A postacím az a hely, amelyen az NVI elérheti a választópolgárt.
A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok számára az NVI a levélben szavazás szavazólapjának elkészültét követően haladéktalanul megküldi a szavazási levélcsomagot, amely tartalmazza majd a levélszavazással kapcsolatos tudnivalókat.
A külképviseleten a KÜVI biztosítja a szavazatot tartalmazó válaszboríték leadásának lehetőségét a szavazás napját megelőző két hétben (május 13-tól). A válaszborítékot az iroda folyamatos felügyelete alatt álló urnába lehet bedobni. A külképviseleten az urnát biztonságos helyen kell tárolni. A külképviseletre levél útján is eljuttatható a válaszboríték.
FIGYELEM!!! A külképviseletek közül csak az alábbiak jelölhetők meg a szavazási levélcsomag átvételi helyeként: Ungvár, Beregszász, Kijev, Kolozsvár, Csíkszereda, Bukarest, Eszék, Kassa, Pozsony, Lendva, Szabadka és Belgrád. Amennyiben a választópolgár ezen külképviseletek valamelyikét jelöli meg a kérelemben, a szavazási levélcsomagot a választást megelőző két hétben, illetve a választás napján veheti fel személyesen az általa megjelölt külképviseleten.
Fontos, hogy a külképviselet címe nem adható meg postai kézbesítési címként!
BAJBAJUTOTT MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR
Gond esetén a nap 24 órájában elérheti a Wellingtoni Magyar Konzuli Hivatalt. Munkaidőben a 00 64 4 260 3175 telefonszámon, munkaidőn túl a konzuli tájékoztatási és vészhelyzeti ügyeleti telefonvonalon:
- Magyarországról ingyenesen a 06-80-36-80-36 zöldszámon, amely a Konzuli Tájékoztatási és Ügyeleti Központunkban, Budapesten van.
- Külföldről a +36-80-36-80-36,
- illetve WhatsApp – +36-30-36-36-111 – és Viber – +36-30-36-36-555 – platformokon elsősorban szöveges üzenetek formájában.
A konzuli védelem formái:
- A bajba jutott (alapvetően) önerőből történő hazatérésének elősegítése
- Segítségnyújtás súlyos sérüléssel járó baleset vagy erőszakos bűncselekmény áldozatának
- Segítségnyújtás súlyos és sürgős ellátást igénylő (együttes feltétel) betegnek
- Segítségnyújtás katasztrófa, háború vagy fegyveres összeütközés (együttesen: válsághelyzet) közvetlen érintettjének
- Segítségnyújtás külföldön fogvatartottnak
- A külföldön elhunyt eltemetésére kötelezett hozzátartozó temetéssel kapcsolatos ügyintézésének segítése
- Tájékoztató jellegű utazási tanácsok közzététele (a fentiekben írt helyzetek elkerülése érdekében)
A Konzuli Szolgálat a rendelkezésére álló minden eszközzel igyekszik segítséget nyújtani ahhoz, hogy a konzuli védelemben részesülő bajba jutott
- az ügyeinek gyors intézését lehetővé tevő információk birtokába juthasson
- hátrányos megkülönböztetésben ne részesüljön
- élete, egészsége vagy testi épsége ne kerülhessen veszélybe
Miben tud segíteni a Konzuli Szolgálat a konzuli védelemre jogosult bajba jutottnak?
- Hazatéréséhez ideiglenes útlevelet állíthat ki az elveszett, ellopott, megrongálódott vagy lejárt úti okmány helyett
- Tanácsadással közreműködik hazatérése önerőből vagy rokon, ismerős anyagi segítségével történő megszervezésében
- Utólagos visszafizetés és díjfizetés ellenében hazatérési kölcsönt nyújthat, ha magáról saját vagy más forrásból gondoskodni nem tud, önhibája kizárható és a kölcsön nyújtása további súlyos érdeksérelemtől óvja meg
- Egészségügyi vészhelyzetben (súlyos és tömeges megbetegedés) tájékoztatja a helyi orvosok, kórházak elérhetőségéről, közreműködik az esetleg szükséges és orvosilag igényelt, illetve lehetséges hazaszállítás megszervezésében
- Válsághelyzetben tájékoztatást ad és szükség esetén segítséget nyújt a hazatéréshez, illetve az evakuálás megszervezéséhez
- Őrizetbe vétele, letartóztatása esetén – ha erről tudomást szerez – tisztázza ennek okát és jogi megítélését, figyelemmel kíséri fogva tartásának körülményeit
- Kérésére értesíti hozzátartozóját, szükség esetén a segíteni képes ismerőst
- Tájékoztatást ad az adott országban elérhető helyi tolmácsokról és ügyvédekről
- Külföldi haláleset esetén a Konzuli Szolgálat értesíti a külföldön elhunyt eltemetésére kötelezett hozzátartozót és tájékoztatja az eltemetéshez vagy a holttest hazaszállításához szükséges intézkedésekről
Miben nem tud segíteni, közreműködni a magyar és az európai Konzuli Szolgálat?
- A külföldre utazás megszervezésében, abban való közreműködésben
- Menetjegy foglalásában, átíratásában
- Szállás, lakhatás biztosításában; csomagmegőrzésben
- Gépjárműjavításban vagy javíttatásban, üzemanyag biztosításában
- Személy- vagy csomagszállításban
- Banki, biztosítási és postai szolgáltatásokban
- Külföldi munkaközvetítés, munkaügyi viták rendezésében
- Jogi képviselet ellátásában bíróság vagy más hatóság előtt
- Konzuli hatósági eljárások kivételével tolmácsolásban vagy fordításban
- Külföldi letelepedési, munkavállalási vagy egyéb engedélyek beszerzésében
- Magánjogi (peres vagy nem peres) viták rendezésében
- Külföldön felmerülő költségek, hatósági bírságok, díjak (pénzbüntetés, óvadék, ügyvédi díj, egészségügyi ellátás díja stb.) kifizetésében, megelőlegezésében
- A hagyaték, örökség, kifizetetlen munkabér, stb. behajtásában
- Külföldi bűnesetben folyó nyomozásban bármilyen formában való közreműködésben
- Folyamatban lévő szabálysértési vagy büntetőeljárás menetének, eredményének befolyásolásában (Ennek keretében arra sincs módja és eszköze a Konzuli Szolgálatnak, hogy elérje a jogi út mellőzésével történő szabadlábra helyezést, vagy a különleges bánásmódban részesítést.)
Európai Parlamenti Választás – Levélszavazásról szóló tájékoztató
A levélszavazatok május 13-tól adhatóak le a külképviseleten, munkanapokon 9 és 16 óra között.
A levélcsomagokat nem szükséges személyesen leadni, azokat egy általunk megkért személy is leadhatja.
A Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgárok, akik a választás napján külföldön tartózkodnak, személyesen szavazhatnak, a külképviseleteken. Ennek módja a külképviseleti névjegyzékbe vétel iránti kérelem benyújtása. A kérelem benyújtható online, a valasztas.hu oldalon, valamint papír alapon is.
A kérelem benyújtásának határideje május 17.
Levélszavazás
EURÓPAI PARLAMENTI VÁLASZTÁS 2019
A külképviseleti választás időpontja:
2019. május 26.
6:00 és 19:00 óra között.
Helyszíne: 6. emelet, 101. Lamton Quay, Wellington 6011