Koszorúzás a Wellingtoni Magyar Millennium Parkban
A nagykövetség munkatársai augusztus 20-án örömmel csatlakoztak a magyar közösség Magyar Millennium Parkba szervezett Szent István napi megemlékezéséhez.
Az egybegyűlt magyar közösséget Szentirmay Klára, a parkot kezelő Magyar Millennium Park Trust vezetője köszöntötte. A rendezvényen a szervezők felkérésére dr. Tóth Ferenc ideiglenes ügyvivő helyezett el koszorút a magyar nagykövetség nevében.
Magyarország minden év augusztus 20-án ünnepli a magyar állam megalakulását és az ország több mint 1000 éves történelmét.
Magyarország legelső királya, Szent István király, Géza nagyfejedelem és felesége, Sarolt egyetlen fia volt. Bár mindkét szülőjét megkeresztelték, István volt az első családtag, aki elhivatott keresztény lett. Születési neve Vajk volt, keresztségében az István keresztnevet kapta. Apja halálát követően István harcba szállt a trónért rokonával, a pogány vezérrel, Koppánnyal. Az általános konfliktus a kereszténység és a pogányság között volt, de konkrétabban az utódlási vonal két különböző értelmezése körül összpontosult.
A keresztény elsőszülöttség törvénye szerint az uralkodó elsőszülött fia, István kell, hogy örökölje a trónt, míg az ősi pogány rangidősségi hagyomány Koppány utódlási igényét támasztotta alá. A két rokon véres háborúba keveredett, István végül külföldi lovagok és az őt támogató magyar urak segítségével győzte le ellenségét.
A trónért való összecsapást követően Istvánt vagy 1000. december 25-én, vagy 1001. január 1-jén koronázták meg, különböző hagyományok szerint; ekkor alapította meg a Magyar Királyságot. Újabb csaták zajlottak a valamelyest független törzsek és törzsfők ellen (pl. nagybátyja, ifjabb Gyula); végül azonban István királynak sikerült a magyarokat keresztény hitre térítenie és az egész Kárpát-medencét egyesíteni. Megvédte az újszülött királyságot a külföldi betolakodóktól is.
István király 1038. augusztus 15-én halt meg, és a Székesfehérváron épült, a Szent Szűz tiszteletére felszentelt új bazilikájában temették el. Istvánt fiával, Imrével együtt 1083. augusztus 20-án szentté avatta VII. Gergely pápa, Szent László király uralkodása idején, a kereszténység Magyarországra hozatala elismeréseként. Később Magyarország védőszentjének tartották. Mária Terézia királynő uralkodása idejétől, 1771-től ez a nap állami és egyházi ünnep.
Sajnos, a Szent István napi ünneplés vallási jellege miatt a kommunista időkben elvilágiasodott. A Kommunista Párt megpróbálta megfosztani az ünnepet nemzeti fontosságától, és 1949-től 1990-ig az ünnepet egyszerűen az Alkotmány Napjaként ismerték, és a kommunista rezsim megalakulására emlékeztek.
Az ünnep ma ismét a nemzet védőszentjét és a magyar állam több mint 1000 évvel ezelőtti megalakulását ünnepli.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
