1. Állami vetület

 

Új-Zélandon általában nem jellemző, hogy kormányzati szinten stratégiát alkossanak az alapvetően, illetve sok esetben kizárólag a privát üzleti szféra által dominált iparágakra. Nincs kormányzati stratégia az IKT szektorra sem, kivéve a kormányzat digitális átállásának nagyvonalú céljait megfogalmazó anyagot. Jelenleg ebben az egyik fő prioritás a felhő alapú, különböző kormányszervek által egységesen igénybe vehető alkalmazások minél szélesebb körű bevezetése. A versenyszférát illetően a kormány alapvető feladatának az iparági versenyképesség, az export kapacitások fejlesztésének elősegítését tekinti. Ehhez egyrészt minél kedvezőbb belső szabályozási környezet, illetve nemzetközi kereskedelmi környezet megterem­tésével, másrészt a kutatás, fejlesztés és innováció elősegítése révén igyekszik hozzájárulni. Az ilyen célokra szánt forrásokon túl nincs más elkülönített központi pénzeszköz az IKT szektorra. A szakterületet az Üzleti, Innovációs és Munkaügyi Minisztérium felügyeli. Piactorzító szabályozók nincsenek.

 

2. Fogadó piac

 

Az IKT szektor Új-Zélandon is a gazdaságfejlesztési prioritások közé tartozik, az ország szeretne nemzetközileg jelentős IKT K+F+I központtá válni. A szektor erősségei közé tartozik az egyedi igényeket kielégítő, niche szegmenseket szolgáló szoftver­fejlesztés, high-tech gyártás (pl. 3D nyomtatás), agrár-informatika, szórakoztató­ipar, digitális média, FinTech, IoT és a mesterséges intelligencia.

 

Az Üzleti, Innovációs és Munkaügyi Minisztérium adatai szerint 2017-ben a high-tech szektor bevétele 7,9%-kal nőtt, GDP hozzájárulása pedig – a definícióba beleértve a high-tech feldolgozóipart és a biotechnológiát is – közel 9% volt, azaz 16,2 Mrd NZD. Az új-zélandi statisztikai hivatal becslése szerint 2017-ben az országban működő cégek szoftver és informatikai szolgáltatási értékesítése – a hardver értékesítés és a távközlési szolgáltatások nélkül – 7,4 Mrd NZD-t tett ki, 17%-kal többet, mint 2014-ben. Ennek 89%-a ment a belföldi piacra, 11%-a exportra. A teljes értékesítésben 1,82 Mrd NZD a publikált szoftver, 1,88 Mrd NZD a műszaki támogató szolgáltatás, 2,13 Mrd NZD a tervezés, fejlesztés, tanácsadás és 1,58 Mrd NZD a tárhely és IT infrastruktúra szolgáltatás.[1]

 

A piacra inkább a kínálati dominancia jellemző, számos hazai tulajdonú vállalat mellett a nagy nemzetközi cégek is jelen vannak. Néhány új-zélandi vállalat is komoly nemzetközi jelenlétet alakított ki, főként Ausztráliában és Európán belül az Egyesült Királyságban (pl. az elsősorban számviteli szoftver megoldásokat kínáló Xero, vagy az integrált vállalati rendszereket kínáló Datacom).

 

További hasznos források:

 

3. Magyar érdekek

 

Mivel belföldi és külföldi fejlesztő, illetve komplex megoldásokat kínáló vállalkozásokkal is jól ellátott piac az új-zélandi, új vállalat és termék belépése elsősorban egyedi terméket, szolgáltatást kínáló ajánlatokkal lehetséges. A magyar cégek számára egyaránt konkurencia a néhány nagy új-zélandi cég (pl. vállalati megoldások terén a Xero és a Datacom), a sok jó adottságú kisebb belföldi szolgáltató és szoftverfejlesztő, valamint a globális amerikai, japán és nyugat-európai nagy­vállalatok.

 

Az IKT szakemberek hiánya Új-Zélandot is érinti még az Indiából és Kínából érkező jelentős „agyelszívás” ellenére is, így felmerülhet az igény bérmunka formájában való együtt­működésre egyes kiszervezett fejlesztői feladatokban. Alaposabb és szakértők által végzett piackutatási felmérést érdemelne, hogy a magyar IKT szektor erősségeinek tekinthető néhány területen – mint pl. mobil fizetési megoldások, biztonsági megoldások – milyen lehetőségek adódhatnak vállalataink előtt. Ezek fő felhasználói, a pénzügyi szolgáltatási piac szereplői, alapvetően ausztrál érdekeltségek Új-Zélandon. A magyar képességek, ajánlati csomag bemutatásával érdemes lehet felmérni az igényt a filmgyártásban digitális utómunkák iránt, valamint a számítógépes játékok terén, tekintettel ezek kiemelkedő jelentőségére Új-Zélandon. További esélyeket kínálhatnak az e-government megoldások, illetve egyes nagyobb állami vagy önkormányzati rendszerek fejlesztése (mint. pl. útdíjfizetési vagy parkolási rendszer, légiforgalmi irányítás, adóinformációs rendszer), de az ezek iránti igény és a tendereken való nyerés esélye nagyban függ az aktuális kormánypolitikától. Az új-zélandi mezőgazdaság kiemelkedő gazdasági szerepéből adódóan lehetőségek adódhatnak a precíziós mezőgazdasághoz kapcsolódó, de kimondottan újító megoldások számára.

 

 

Készítette: Szabó Zoltán, külgazdasági attasé