Az új-zélandi magyar közösségek a március 15-i megemlékezéseket Ukrajna és Kárpátalja megsegítésére is felhasználták.

A Christchurch-i magyar közösség március 13-án a wellingtoni magyar nagykövetség konzuljával, Dr. Molnár Andrással közösen emlékezett meg a Beverley Parkban található kopjafáknál az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. Wellingtonban március 15-én a Millennium Park Egyesület (MMPE) vezetősége, valamint Dr. Hetesy Zsolt nagykövet koszorúzással emlékezett meg az 1948-49-es magyar szabadságharc hőseiről a Magyar Kertben. Szolidaritásképpen a magyar közösség az ezekben a napokban is szabadságáért és függetlenségéért küzdő Ukrajna zászlaját is magasba emelte. A wellingtoni, Christchurch-i és aucklandi magyar közösségek az évfordulót felhasználva gyűjtést indítottak Ukrajna és különösen azon régió (Kárpátalja) megsegítésére, ahol az ukrajnai magyar közösség él. Az adománygyűjtés március 15-én zárult első körében 40.000 NZD (kb. 10MFt) gyűlt össze.

Az 1848-49-es eseményekről

Március 15-i nemzeti ünnepünkön az 1848-as forradalmunkra emlékezünk. 1848 Európa-szerte zűrzavaros év volt: a Habsburg térségében több forradalom is kitört, és ez alól Magyarország sem volt kivétel. A forradalmat Magyarország modern történelme egyik legmeghatározóbb eseményének és a magyar nemzeti identitást formáló sarokkövének tartjuk. Ahogy ugyanaz az uralkodó uralkodott a Magyar Királyság és az Osztrák Birodalom felett, az 1848-as forradalom az adózással való széleskörű nemzeti elégedetlenség és a sajtószabadság, a vallásszabadság és a független parlament iránti általános vágy miatt tört ki. Kossuth Lajos megjelenése után a Parlament teljes függetlenséget követelt Magyarország számára. Ez a Habsburg erők katonai beavatkozását eredményezte, ami több mint egy éven át tombolt az országban. Az 1849-es súlyos osztrák vereségek után a fiatal császár, Ferenc József, orosz katonai segítséget hívott. A cári csapatok segítségével 1849 októberére a függetlenségi háborút leverték. Az 1849-es vereség ellenére az Osztrák Birodalom soha nem nyerte vissza korábbi politikai és katonai erejét, 1867-re pedig létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia kettőssége, több autonómiát adva a Magyar Királyságnak, mint előtte bármikor a Habsburg uralom idején.